Megvan a 4. hely.
Matyóföldön szerepelt a Vidi a hétvégén, szerencsére kevés sikerrel. A Vidi elvesztette a 3. helyet a bajnokságban a Ferencvárossal szemben egy fordulóval a vége előtt, a Mezőkövesd pedig jövőre a második vonalban küzdhet a riválisok ellen. Ez a hozadéka az 1-1-es döntetlennek.
Jól kezdtünk, az első négy percben már gólokat szerezhettünk volna, és úgy tűnt, csak idő kérdése, mikor szerzünk vezetést. Nem így történt, a hazaiak rájöttek, hogy elkezdődött a meccs és onnantól fogva elég jól zárták le a területeket. Hozzá kell tenni: nehéz dolguk nem volt, mert előjött a szokásos agyatlan ívelgetés – Alvarez mesterrel az élen. Természetesen ezek az ívelgetések a korábbi eredményt hozták – a nagy nullát.
A második félidőben aztán mi maradtunk még az öltözőben, mert ha fergeteges rohamokat nem is vezettek a matyók, nem érdemtelenül jutottak vezetéshez – a teljes Vidi-védelem igen hathatós közreműködésével. Ismét maradt a megszokott hígfosszar jó sokáig, míg végre Mr. Csődnek eszébe jutott, hogy a futball szabályai szerint lehetséges cserélni is a játékosokat. A teljesen haszontalan Nildo és Alvarez helyett érkezett Gyurcsó és Haraszti, amivel kicsit pörgősebb lett a támadójátékunk. A félidő vége előtt nem sokkal aztán egy megpattanó szabadrúgás a ‘Kövesd hálójában kötött ki, szertefoszlatva álmukat az első osztályú tagság megőrzéséről – legalábbis matematikailag. Hozzá kell tenni: ez a mérkőzés csak a vége annak a folyamatnak, ami a kieséshez vezetett, nem emiatt a találkozó miatt estek ki, hanem az egész éves teljesítményük alapján. Most is voltak helyzeteik, de rendre ki is hagyták azokat.
Én örülök neki, ha nem végzünk kupás helyen, végre nem megy rá a felkészülési időszak arra az EL-re, amelyben nem jutnánk messzire. A csapatot rendbe kell tenni: új edző kell (nem, véletlenül sem egy magyar “szakember”), a játékosokat pedig ismét motiválni kell. Még a rutinos Sándor is olyan labdákat szórt el, ami rá korábban nem volt jellemző, a fiatalok pedig visszafejlődtek Gomes “munkássága” alatt. Nem kell az EL, maradjunk a 4. helyen Dió-veréssel (nem felejtünk, Szivics!) és húzzuk be a következő bajnokságot – már ha lesz tulajunk.
Még van valami, amiről mindenképpen szeretnék “megemlékezni”. Ez pedig Faragó Richárd nagy pofája. Már a 4. percben nekiállt fikázni a Vidit és ezt végig csinálta a mérkőzés folyamán. Félreértés ne essék: nem kötelező szeretni a Vidit, de legalább próbáljon meg elfogulatlannak TŰNNI, ha ilyen összecsapást közvetít. Könnyű fikázni egy klubnál folyó munkát, mivel neki ez nem drága semmilyen szinten sem – gyűlöli a Vidit és ott rúg bele, ahol tud. Megemlítette a libakupa-döntőt is, ahol a játékosok majdnem nekimentek Szivicsnek, de az okát olyan igazi faragósan elmismásolta. Jött a “magyarozás”, hogy miért nem a magyarok játszanak és minek ennyi légiós. Azt nem értem, hogy mi nem világos a Garancsi-interjúban? A tulaj elmondta: azért hozzák a légiósokat, mert olcsóbbak, mint a magyar fiatalok, akiknek kissé elszállt elképzeléseik vannak a juttatásokról. Ha ezt valaki nem érti, ne jártassa a száját…
Foci egy amatőr szemével 